Sziasztok!

Miután elhelyeztük a képet az önéletrajzon, most lássuk a további követelményeket az önéletrajz kinézetével kapcsolatban. A hiedelemmel ellentétben a kevesebb néha több: vagyis NE tegyük tele az önéletrajzunkat mindenféle "csicsa-micsával", hiszen ez rettentő zavaró lehet. A munkaadó a tényekre kíváncsi, nem pedig arra, hogy milyen jól tudjuk a Paint-et használni. Ha nincs külön feltűntetve a követelmények között az europass  (vagy más típusú) önéletrajz, akkor lehetőleg ezeket mellőzük az egyszerűség kedvéért.

A betűtípus is lehetőleg olyan legyen, amely bármely operációs rendszerben elérhető: én a Times New Romant ajánlom (a karakterkészlet miatt), 12-es betűméret, sorkizárt, másfeles sorközzel, ahogy az egyetemek is kérik a beadandókat manapság. Hihetetlenül zavaró, ha kis ismeretlen karakterek jelennek meg a betűk helyett. 

Emeljük ki a fontosabb tagolási részeket (aláhúzással/nagyobb betűmérettel/félkövér típussal): személyes adatok, szakmai tapasztalat (ezen belül az egyes munkahelyeket és betöltött pozíciókat), tanulmányok, egyéb (a tartalmi elemekről majd a következő posztban írok részletesebben:-))

A fájlformátumra is figyeljünk: a pdf formátum a tökéletes: ebbe nem lehet belejavítani, szerkeszteni, sokkal átláthatóbb, nem "esik szét" a különböző operációs rendszerekben. 

A fájl elnevezésénél ugyanazt a tanácsot tudom adni, mint amit már a képekkel kapcsolatban leírtam: az önéletrajz nevében tüntessük fel saját nevünket ékezet nélkül, milyen nyelven írtuk, és a dátumot: vezeteknev_keresztnev_magyar/english_2010_apr.pdf.

Mindenkinek jó hétvégét, hétfőn találkozunk!:-)

Sziasztok!

Ha már jóképünk van, akkor már csak a kép helyéről kell gondoskodnunk.

Az általam ajánlott megoldás az, hogy a képet az önéletrajzunk jobb felső sarkába illesztjük be. (Itt nem hiába "a" képről beszélek, hiszen egy darab képet töltsünk fel. Lehet, hogy ez sokaknak egyértelmű, de találkoztam már olyannal, aki a pályázati anyagának az összes oldalára különböző képet töltött fel.) A megfelelő minőséget már említettem korábban, így csak a méretezés van hátra. A lényeg, hogy ne foglalja el a fél oldalt a kép. Maximum egy igazolvány kép mérete legyen. 

Sajnos azonban elég sok pályázati anyag érkezik rosszul. Itt most két, általában elkövetett hibára hívnám fel a figyelmeteket:

1: A képet a pályázati anyaghoz csatolják. Ezt vagy a megfelelő felhasználói ismeretek hiánya miatt teszik, vagy egyszerűen csak lusták egy képet lekicsinyíteni. Ha már tényleg nem vagytok hajlandóak megfelelően beilleszteni az önéletrajzotokba, akkor egy dologra nagyon figyeljetek (persze a kép minősége mellett): a fájl nevére. Nem igazán pozitív olyan neveket olvasni, hogy "esküvői kép.ÉN!!!", "Lacival berúgtunk", "haverok, buli, csajok". A legjobb, ha saját neveteket adjátok a fájl nevének.

2: Nem sűrűn, de előfordul, hogy valaki vízjelnek teszi be a saját képét. Ez olyan hatást kelt, mintha valaki beszkennelte volna a fejét. Elhihetitek, hogy furcsa látvány az ilyen. :-)

További önéletrajzírási tippek jönnek még a héten. Gyertek, olvassátok, kérdezzetek, kommenteljetek!

 Sziasztok!

Manapság a munkáltatók elvárják, hogy az önéletrajz fényképet is tartalmazzon. Felvetődik a kérdés, vajon milyen is a jó kép?

Általában a "mellkép" tanácsos, de persze ezt NE szó szerint vegyétek, mint ahogy ezt az alábbi hölgy tette. Azért hívják így, mert mell alatt van elvágva.

Ha lehet, akkor ne buliképet vagy dinamikus háttérrel rendelkező képet töltsünk fel; a kép szóljon Rólunk: normális öltözet, rendezett hajviselet, hölgyeknek szolid smink, nem túl mély dekoltázs, férfiaknak ápolt arc (a borosta is lehet ápolt!). Nézzünk bele a gépbe, ez közvetlenséget mutat. A mosoly is elengedhetetlen része a képnek, hiszen ez a legrövidebb út két ember között.:-)

Photoshop kizárva: természetesen egy alap kontraszt és fényerősség mehet, nem szeretjük az elmosódott képeket, de ne szerkesszük a képet kedvünk szerint, az nem illik ide. 

Másik általános probléma, hogy egy levágott kép kerül bele az önéletrajzba. Ha már ilyenre kerül a sor, mert hirtelen nincs kéznél másik kép, akkor legalább a levágott részt szerkesszétek meg normálisan, vagy kérjetek segítséget valakitől ezügyben.

Ha lehetséges, egy évnél nem régebbi képet töltsetek fel, mert jártam már úgy, hogy egy hosszú hajú, szemüveges fiatal embert vártam, és bejött egy rövid hajú, kontaktlencsés úriember, és hirtelen nem tudtam hova tenni.:-)

Jó fotózkodást!:-) Jövő héten találkozunk! Kellemes nyuszit Mindenkinek!

 Szervusztok!

Biztosra veszem, hogy mindenkinél előfordult már, hogy a munkahelyén egyszerűen nem volt munka, csak ugye bent kellett lenni fizikailag.

Egyik kedves Olvasóm küldte el a következő linket, melyben humoros, munkahelyi unaloműzésre alkalmas játékok találhatóak. Íme!

Alapvetően szerintem nincs semmi gond az ilyen munkahelyi "közösségépítő" játékokkal, de a lényeg, hogy tudjuk, hol a határ. :-)

Jó szórakozást az olvasáshoz! :-) 

 Sziasztok!

Egy interjú kínos pillanatait szeretném most megosztani Veletek!

Nem is olyan régen egy tipikusan férfiak által preferált pozícióra kerestem jelöltet. A 11 órási jelöltem rendben megérkezett a szokásos, elegáns öltözetben: öltöny+nyakkendő+elegáns cipő, szóval első ránézésre semmi ki(ne)vetnivaló nem volt rajta.

Be is kísértem az interjú szobába, én még kijöttem a névjegykártyámért, és kértem, hogy addig helyezze magát kényelembe. Ezt Ő eléggé szó szerint vette. Mire beértem ez a kép fogadott: ott ült terpeszben a fotelban. Ez még persze önmagában annyira nem is lett volna érdekes, de a férfiasságának megtestesülése még nekem is feltűnt. A dudorodó öltönynadrág nem hagyott kétséget afelől, hogy egy potenciális jelölttel ülök szemben. Meglett nő lévén csak egy halvány mosoly ült ki az arcomra, és a dossziémat magam elé véve belevágtunk az interjúba.

Jótanácsom Nektek, álláskeresőknek: a diszkrét öltözék és a pozíciónak megfelelő stílus mindig nyerő, de nem elegendő: fektessetek nagy hangsúlyt a testbeszédre. 

Jótanácsom Nektek, HR-eseknek: próbáljátok kreatívan megoldani a helyzetet, és kizárni a látókörötökből a "zavaró" tényezőt.

 Szervusztok!

Tegnap már említettem, hogy szaffancska több posztra elegendő nyersanyagot szolgáltat. Íme a második adag. (A helyesírási hibákat NEM javítottam ki, azonban pár konkrétumot kipontoztam, hisz első a diszkréció!:-))

"T.Hírdető!

Megpályázom hírdetését, kérem evidenciába helyezését!
Pár soros bemutatkozó levelem megküldöm!
Középkorú, fő állású referenciával rendelkező okleveles baby-sitter vagyok. 19xx-ban szereztem a nemzet közileg is elismert oklevelem, a /.../ Baby-sitteri Szolgálatnál, gyakorlati időmet is ott töltöttem. Azóta folyamatosan dolgozom.
Munkám során több tekintélyes emberrel megismerkedtem.
Első referenciám az /..../ (volt) alelnöke kisfiának voltam baby-sittere, ahol a bejáró nő munkáját is irányítanom ;; kellett. Később a házvezető női feladatokat maximálisan elláttam.
/mosás,vasalás,takarítás,főzés, stb.../
Munkámat, amit mindig precízen, pontosan végeztem maximálisan meg voltak vele elégedve!
Mindenféle káros szenvedélyektől mentes vagyok!
2 felnőtt fiam van."

Nem kell túlzásokba esni egy pályázat megírásánál, és a wikipedia-ról vett hangzatos kifejezésekkel színesíteni az anyagot. 

 

Sziasztok!

Egy közismert és szakemberek által elfogadott személyiségtesztet töltettem ki egyik jelöltemmel. A következő kukacoskodó számítást kaptam válaszul:

"Üdvözlöm!

Azt írják, hogy a teszt kb. 30-40 perc. Utána meg, hogy 20-30 másodpercnél többet ne gondolkozzunk per kérdés. 300 kérdés van ugye.

Tehát:

300x20=6000 => 6000/60=100 perc. Hoppá! :-)
300x30=9000 => 9000/60=150 perc. Ez már súlyos! :-D"

Ezzel a kukacoskodással pont az ellenkezőjét érte el annak, amit gondoltam róla. Ha már az interjú után egy tesztet is kitöltetünk a jelölttel, az már arra enged következtetni, hogy a jelölt érdekel, jó lehet a pozícióra. 

Saját magatoknak tesztek jót, ha az ilyen teszteket kitöltitek, és csak olyanba kérdeztek bele, ami abszolút releváns.

 Szervusztok!

Ma délutánra ismét egy kis humor: jönnek a már beharangozott vicces e-mail címek.

Nem régen kaptam egy pályázati anyagot, ami önmagában legalább három posztra elegendő anyagot szolgáltat majd. :-) De ne szaladjunk ennyire előre, most csak az e-mail címekre koncentráljunk. 

Ez a hölgyemény az én korosztályomba tartozik, szóval már-már az unokáit nevelgeti. Elvártam volna keresztnev.vezeteknev@domain.hu-s e-mail címet egy ilyen korú asszonytól. Tévedtem. A küldő e-mail címe: szaffancska@....mail.hu.

Ti mit gondoltok, ez a szó mit jelenthet?:-)

Második versenyzőnk a mai napon nagyon kreatívnak gondolta magát, és - valljuk be - az is, de nem biztos, hogy a megfelelő helyet és időt választotta ehhez. (angol tudás előny:-))

funsir@...mail.com

Ajánlom, hogy az álláskereséshez vagy a már fent említett módon: keresztnev.vezeteknev@domain.hu/com-os formában készítsetek e-mail címet, vagy egy kifejezetten pályázati anyagok elküldésére használt e-mailt regisztráljatok pl.: job.vezeteknev@domain.hu/com. Így nem fogtok elveszni az e-mail kupacában!

 Sziasztok, jó étvágyat az ebédhez!

Remélem mindenkinek nyugisan telik a munka- és ebéd ideje, most biztos van időtök (net)csemegézni.

Én épp csiri pörit eszem nokival és kovi ubival...Ne ijedjetek meg, ezt csak a mai poszt ráhangolásaképp írom ebben a "cuki" stílusban.

Egyik nap épp kedvenc közösségi portálunkon szemezgettem az álláskeresők között, és erre a gyöngyszemre bukkantam:

 http://hrzsebet.blog.hu/media/szerizek_ismizni_2.png

Itt elállt a lélegzetem: irodai munkára jelentkezne, pont egy asszisztenst kerestem, és gondoltam, mindenki megér egy kattintást... Ő mindenképp megért. Sajnos bele kell törődnöm, hogy az a trendi manapság, hogy mindenki -csy, -sszy és ezek változataival kommunikál, de az álláskeresésben nem árt, ha az ember odafigyel a publikus oldalakon közzétett adataira és irományaira.

Ha komolyan állást kerestek, akkor tartsátok észben, hogy a leendő munkaadók előszeretettel keresnek Rátok a közösségi portálokon! Ezért óvatosan a "party-képekkel", humorosnak ítélt leírásokkal!

(Ha kíváncsiak vagytok, hogy mit és hogyan írjatok meg egy közösségi oldalon, nyugodtan kérdezzetek!)

Szervusztok!

Úgy döntöttem, hogy először saját kis sztorijaim közül szemezgetek.

Íme: (a teljeskörű diszkréció ez esetben is természetes)

"Tisztelt hirdető!

Állást keresek és érdeklődök, hogy tudnak-e állást adni.

Ha felvesznek dolgozni, akkor ajándékként 250g kávét és csokoládét ajánlok a vezetőnek.

e-mail: ...pal@freemail.hu

...Pál"

Sok mindent láttam már életemben, de ez már nekem is sok(k) volt. Már mint nem a felajánlás minősége és mennyisége volt sok, hanem maga a felajánlás. Atyaég: hogy merülhet fel az ilyen valakiben?

Eszetekbe se jusson bármilyen ajándékot felajánlani a közvetítésért, hiszen vannak olyan munkaerő-közvetítő cégek, akik kifejezetten arra szakosodtak, hogy a munkavállalóknak segítsenek a keresésben, és ezek mindenképpen meg is kérik a szolgáltatásuk díját.

Kíváncsian várom véleményeteket akár e-mail akár komment formájában.

Egy pohár 4 puttonyos Aszú társaságában úgy döntöttem, hogy kiadom magamból: EZT EGYSZERŰEN NEM BÍROM TOVÁBB!!! El sem hiszitek hova jutott a HR a 80-as évektől napjainkig.

Hihetetlen, hogy milyen interjúkat kényszerülök tartani, milyen önéletrajzokat adnak ki az emberek a kezeik közül...és még az e-mail címeket meg sem említettem. 

Ezért létrehoztam ezt a blogot okulásul Nektek, akik mások hibáiból akartok tanulni. Ugye??!!

Azt sem tudom, hol kezdjem, délutánig még kigondolom. Ami biztos, hogy "hasbaakasztós" sztori lesz! :-)

Addig is megadom az e-mail címemet, hogy ha szeretnétek írni nekem, nyugodtan megtehessétek: hr.zsebet@gmail.com.